Entellektüel

Modernizáció és az iráni forradalom

Ez a forradalom kulcsfontosságú a világ fejlődése szempontjából.

Ezt a lányt feltehetően ma feltehetően lelőtték. Video .



Nehéz az embernek kimozdulnia otthonról, még akkor is, ha éppen Párizs mellet lakik ilyen időkben, amikor Iránban tudni lehet, hogy kifordíthatják a világot a négy sarkából. Az ember a CNN-re BBC-re, Twitterre , Youtube -ra, Facebookra Flickerre ragad, hogy minél előbb képeket kapjon.



A helyzet érdekessége, hogy mint írtam, ez a világon talán az első cyber-forradalom, ahol az internetes kommunikáció döntő szerepet kap. Döntő szerepet kap azért is, mert az iráni vezetés letiltotta a tévéknek a közvetítést, és emiatt a tévéből is csak annyit tudhatunk, amit az internetről.

Kiderül, hogy a CNN is csak a Twittert nézi. Például ezt a videót a Twitteren láttam meg először. , és miután végignéztem, a CNN akkor kezdte el először adni. Ezek voltak az első képek.


Vagy például a CNN szakértője elkezdi Google Maps-on megmutatni, hogy hol van a Forradalom és Szabadság tér Khomeini Mauzóleumához viszonyítva. Természetesen ezt bárki megnézheti, ahogy meg is tettem percekkel előbb.

De nem a CNN-t akarom szidni. Mit tehetnének? Tényleg nem dolgozhatnak más forrásból, mint amiből akárki. Az a pár perc talán arra kellett, hogy valaki legalább azt ellenőrizze, hogy az az utca Teheránban van. Az már jogos kérdés, hogy akkor minek is CNN egyáltalán?

Amiről igazából beszélni akartam az a forradalom, a vallás, a demokrácia és a modernizmus. Néhány évtizede már eltemettük ezeket Úgy tűnt, a "dekadens" nyugati társadalom rothad, és lassan elsüllyed, mint az ókori Görögország kultúrája Róma felemelkedésével, vagy a Római Birodalom a népvándorlásban.

De ezek a kultúrák is úgy áldoztak le, hogy közben az új hatalmi központokra óriási hatással voltak: a görög kultúra tovább élt Rómában, a latin kultúra pedig a középkorban.

Hasonlóan, lehet, hogy Európa és az USA hatalma lassan relativizálódik, és felemelkedik India, Kína, Brazília, és más államok, de közben ezek az államok erősen nyugatosodnak. Korábban Japán volt ilyen csodaország, de azáltal, hogy a II. VH előtt és után is máshogy, de erős nyugati típusú modernizáláson ment át.

Kínában a nyugati kultúra kommunizmusát a nyugati kapitalizmus kezdi felváltani, a demokrácia még várat magára, de aligha kerülhető el, ha a polgárság megerősödik. Indiában a nyugati demokrácia régóta erős tényező, és ráadásul egy olyan ország, ahol nagyon sokan angolul beszélnek. Nincs olyan felemelkedő új hatalom, ami ne a nyugatosodással emelkedne fel.

Mégis, egyfajta langyos víz volt tapasztalható. Az iraki háborúval az USA egy időre leírta magát, az arab világ mintha mozdíthatatlan patthelyzetbe került volna, ahol a terrorizmus sokáig fenyeget. Irán ezt kamatoztatva mintha abszolút sikeresen állt volna ellen a nyugati kritikának, és még erkölcsileg mintha felül is kerekedett volna. Lassan Ahmedinejad elérte, hogy az atomprogramját semmi nem állíthatja meg,legfeljebb az izraeli bombázók.

Ezzel az arab világban egy erős bástya volt, amely ellen állt a nyugatosodásnak, amely önálló politikát folytatott, és amely megmutatta, hogy lehet fityiszt mutatni nyugatnak.

Nos, pár nap alatt ez fordult meg. És azért tud megfordulni pár nap alatt, mert miközben a felszínen úgy látszott, hogy Irán mozdulatlan állóvíz, azalatt a mélyben történtek a dolgok. A modernizáció, a nyugati kultúra, a kapitalizmus, a demokrácia ereje nem a látványos forradalmakban van, hanem abban a természetességben, ahogy az emberek rászoknak.

Az emberek természetesen szeretik az új technológiát, a kommunikációt, természetes módon gyűjtenek, befektetnek, üzletelnek, ez pedig kapitalizmushoz vezet. A kapitalizmus nem valami mesterkélt dolog, amelyet a burzsoázia erőltetett rá az emberiségre, hanem teljesen természetes és emberi.


A demokrácia pedig a fejlődés eredménye, ez is elkerülhetetlen. Amint jómódú, magukat ellátni képes, tanult, gondolkodó emberek vannak, lehetetlen, hogy ne legyen valamiféle demokrácia. Nem lehet ilyen emberek tömegét elnyomás alatt tartani. És ahogy írtam , pláne nem a modern kommunikációt használó embereket. A modernizációt nem lehet megállítani.

És akkor írjunk a modernizáció ellenségeiről. Khameini és Ahmedinejad. Ahogy az ember hallgatja a híreket, és utána néz, akkor látja, hogy persze a két táborra osztás egy nagy leegyszerúsítés. Khameini és Ahmedinejad van a konzervatív, bigott oldalon, Moussavi pedig a reformista, és nem bigott oldalon. A forradalmárok nem ateisták, ők is többnyire vallásosak.

Igen, az éles helyzetben ez a nagy határvonal, ez a két nagy tábor rajzolódik ki. De tudjuk, hogy Moussavi nemrégiben még elnök volt, és nem is annyira reformista. Rafsanjani, egy másik elnök, aki sozntén reformista állhat mögötte. Ugyanakkor ők mind valamennyire a rendszer részei, és nemis lehetnének rendszer-ellenesek, mert akkor nem indulhattak volna választásokon.


Mégis, olyasmi ez, mint a mi rendszerváltásunkban a reform-szocialisták. Ahogy erősebbek lettek a régivágású marxistáknál, a rendszer maga is elkezdett megdőlni. A folyamatok dinamikája ilyen.

Ha tehát Moussavi nyer, óhatatlanul erősebben reform irányába fognak menni a dolgok, erősebben, mint amit Moussavi talán vállalna. Ha nem nyer, Ahmedinejad hatalma akkor is megdől, és vége annak a világnak, ahol szembe tudott állni nyugattal az atomprogramot illetően. Elveszett a tekintéje.

Khameini kiállt Ahmedinejad mögött, pedig valószínűleg ő van igazán hatalmon, és Ahmedinejad csak egy báb. Báb, akinek megvannak a maga elképzelései, és eddig rendelkezett is hatalommal, de minden bizonnyal könnyen eltávolítható lenne. Khameini még sem ezt tette, pedig könnyen kiállhatott volna Ahmedinejad mögül.


Mind Khameini, mind Ahmedinejad viselkedése buta. Ahmedinejad az első sajtótájékoztatón szabadnak nevezte a válsztaásokat, szabadabbnak, int a nyugati választások. Hogy mondhat ilyet? Itt nem a csalás anagy kérdés, az lehet nnyugaton is. Az igazán nagy különbség, hogy Iránban sem az ellenzék, sem a külföld nem küldhet megfigyelőket. Tehát szinte értelmetlen csalásról beszélni, mert azt tesznek, amit akarnak. Ráadásul a választás nem titkos. Nem vonulhat félre a választó, hogy senki se lássa, hogy szavaz. Ilyen körülmények között felesleges is csalásokról értekezni, alapvetően nem demokratikus a rendszer.

Khameini beszédében pedig nevetséges a szavazatok tíz százalékának újraszámolása. Hiszen az nem fordíthatja meg az eredményt. Biztosak lehetünk benne, hogy a hatalom újraszámolta már a szavazatokat, és pontosan tudja, mi lenne az eredmény. És nem akarják közzé tenni. Miért?

Ha tényleg Ahmedinejad nyert, ugyan mibe kerülne újraszámolni a szavazatokat, akár nemzetközi és ellenzéki ellenőrzés mellett is? Semmibe. Ha Ahmedinejad és Khameini engedélyezi az újraszámolást, az egy kis tekintélyveszteség lenne, de a végén tökéletesen helyre állna a tekintéjük. De nem mennek bele. Ez csak egyet jelenthet. Valójában nem Ahmedinejad nyert.



A vallás érdekes módon szinte mindig a reakció mellett állt, és szinte soha nem a forradalom mellett. Sem a katolikus egyház, sem a muszlim egyház. A modernizáció szinte mindig szembe kerül a vallással.

Hogy mi lesz a jövő? Nem tudom. Az események folyamatban vannak. Pár óra alatt kiderülhet sokminden. Azt sem tudjuk igazán, hogy éppen most mi a helyzet.

Párizsban állítólag tüntetés van, azt sem tudom, hogy hol. Pedig az itt van Párizsban. A Twitteren pár másodperc alatt ezer hozzászólás születik. A google nem tud a legfrissebb dolgokról.

virtus

Itt szólhatsz hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.